A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fűzésminta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fűzésminta. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 30., szombat

Kostroma

Elkészült a legújabb remekművem. Viszonylag jól sikerült, bár az eredetin a minta jobban dominál.
Próbáltam más színekkel is dolgozni, hogy ne legyenek az alkotásaim egyhangúak, sablonosak.
Szóval ilyen lett...

És itt a minta is, ha valaki szeretne más színeket is tesztelni ezen a gyöngygalléron..



1918-ban olyan hideg tél volt, hogy az egész Niagara vízesés megfagyott. 
(És még mi panaszkodunk télen...)


Úgy tűnik a tej 'termelője' nem ette a füvet, hanem szívta???

2010. október 24., vasárnap

Novgorod

Elkészült a legújabb "termés". Ez már olyanra sikeredett, amilyenre szerettem volna.
Az eredeti lilás színvilág nekem annyira nem jött be, viszont az arany-sötét barna már inkább..
Ez persze szubjektív vélemény..
És természetesen itt a mintája is (sokak örömére): 


Két barát beszélget:
- Miért állsz ki az erkélyre, amikor az anyósod énekel?
- Tudod, nehogy azt higgyék a szomszédok, hogy verem.





2010. október 18., hétfő

Gondoltam egy merészet!

A Princess nyaklánc sokak számára ismert és kedvelt minta. Jómagam is megalkottam már két színben is, de egy idő után a legjobb minta is kezd sablonossá, lerágott csont jellegűvé válni..
Éppen ezért elhatároztam, hogy most úgy készítem el, ahogyan még senki mástól nem láttam.
 Nos íme! Ilyen lett.
El is neveztem Princess 2.1-nek. Ez már a továbbfejlesztett, mondhatni 'felturbózott' változat.
A fő motívum mérete már nem egyforma, sőt aljas módon belecsempésztem némi csiszolt üveg gyöngyöt is.
Valószínűleg rövidesen elkészítem a 2.2-es verziót is. Hogy az milyen lesz? Passz... Majd még megálmodom..

A viszketés súlyossága fordítottan arányos az érintett terület elérhetőségével. Tapasztaltad már?

2010. október 13., szerda

Íme: MANILA (eredeti)

Nos, a "Manila" nyakék így fest teljes mivoltában.
Nagyon megtetszett, de amikor belefogtam kiderült, hogy nem is olyan egyszerű. Rá kellett jönnöm, hogy ezúttal túl nagy fába vágtam a fejszém..


Szóval két választásom volt:
1. elbontom az egészet ( ezt sajnáltam volna, mivel már kész volt kb. 15-20cm)
2. módosítom a tervet, és folytatva csinálok egy szimpla gyöngygallért.
Ahogy az az előző fotón látszik, a második megoldás mellett döntöttem.

Feltűnt már, hogy ha egy ruhadarabodat hosszú időre a szekrényedben hagyod, akkor két számmal összezsugorodik?


2010. október 4., hétfő

Egy kis nosztalgia...

Ezeket is én követtem el anno. Igaz, egyik sem nagy durranás, de - mivel én bajlódtam velük- itt a helyük!
Hátha tetszeni fog valakinek.
Ezek már kicsit komolyabbak.


Szokásos érdekesség: 
A szezámmag a középkorban egyes országokban olyan értékes volt, hogy a súlyával megegyező súlyú aranyat adtak érte.
 Hmm.. Középkori rablótámadás: -Szezámmagot, vagy életet!!

Átlagosan 178 szem szezámmag van a Big Mac szendvics zsömléjén.
Aha! Már értem miért olyan drága!

2010. október 3., vasárnap

Minta, minta, mint a gép úgy fűzöm...

Nem rég akadtam rá egy orosz nyelvű oldalra, ahol temérdek sok fűzésminta van könyvek, füzetek formájában.
Ezt a gyöngygallért is az egyik ilyen könyvből fűztem meg.



 Természetesen nem titok a lelőhely: Mintás könyvek, füzetek (katt ide).
A képen látható gyöngygallér mintája a "part1 (91)" nevű könyvben található. 
Persze vannak köztük gagyi minták is, de aki elég kitartó az igazi gyöngyszemre is bukkanhat köztük!
+ egy érdekesség : A fehér menyasszonyi ruha a 19. században jött divatba Európában, Viktória királynő és Albert herceg esküvője után...

2010. október 2., szombat

Erdélyi korszakom

Egy időben nagyon piszkálta a fantáziámat az erdélyi gallér. Ezek a darabok abból a korszakomból valók.





Jópofák benne a kis négyzetek.
Jut eszembe: tudod-e, hogy mitől zakatol a vonat?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot.
Miből is áll a vonat?
Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy) kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk. Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.
De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz.
A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket. Kerékből is van azonban egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk. Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhanyagolható.
 Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk. A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten szorozva Pí-vel). A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább. Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol. Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke!

2010. szeptember 30., csütörtök

Így kezdődött...

Mostanában szinte mindenki ugyanazt a kérdést szegezi nekem:
" Mi visz rá egy pasit a gyöngyfűzésre???"
Nos, mint ahogyan az lenni szokott, egy férfiember megbuggyanása mögött általában vagy az alkohol, vagy egy nő áll.
Velem sem volt ez másképp. Egy szép napon a párommal megismerkedtem, idővel ő az eszemet vette el, én meg őt.:-)
Na de kezdjük az elején: minden a hulahopp karikával kezdődött. Az ugyanis könnyű volt és üres. Valamivel meg kellett tölteni. Mivel Móninak gyerekkorából még maradt néhány kis dobozba gyöngy, ezért kézenfekvő volt a megoldás. Jó jó, tudom. Az érzékenyebb lelki világú alkotó művészek most alighanem felszisszentek. Jogos.
Szerencsére nem sokáig dekkoltak a gyöngyök a méltatlan helyen. A páromnak egyszer nosztalgiázáshoz volt kedve: kikotorta a hulahopp karikából a gyöngyöket, kiválogatta és hozzáfogott egy gyöngyhurkához.
Szegénykém alighanem akkor kapta meg a 'gyöngyitisz' nevű hobbivírust. Nekem természetesen fogalmam sem volt efféle ragály létezéséről, így azt sem tudtam, hogy látás útján terjed.  Én pedig (balga módon) elkezdtem nézni a 'művésznőmet', és csodálattal töltött el ahogyan a pici gyöngyökből jópofa kis hurka-forma lesz. Alighanem ekkor 'fertőződtem' meg én is. Ahelyett, hogy elkezdtem volna olvasni, filmet nézni, inkább úgy döntöttem, hogy ezt (már csak poénból is) nekem is meg kell próbálni. Megpróbáltam. Kis idő múlva már egész jól ment. Innen már nem volt megállás: rákattantunk a netre és mintákat kerestünk. Találtunk is dögivel!

Ez a kulcstartó ebből az időből való.
De nem értem be ennyivel. Úgy döntöttem, magasabbra teszem a lécet.
Találtam egy gyöngygallér mintát, ami mintha csak kérlelt volna: -Fűzz meg! Most!
Engedtem neki. Különben is úgy szól a mondás, hogy amit ma megfűzhetsz, ne halaszd holnapra.
Ennek lettek az eredményei a következő alkotások:



Ezeket már mostanában csináltam:



És azóta sincs megállás...